Gergő | Margit sziget

˝Előfordult már többször is, hogy mikor valakinek elmeséltem Budapestre költözésem történetét, azt mondták, olyan vagyok, mint a legkisebb szegénylegény, aki elindult szerencsét próbálni. A hamuba sült pogácsát otthon felejtettem, és bár a hétfejű sárkánnyal sem küzdöttem meg személyesen, voltak nehezebb időszakok, főleg az elején. Sok mindenben kipróbáltam magam. Az első évben statisztáltam egy-két kivétellel az összes Magyarországon forgó filmes produkcióban. Egyik nap a középkorban, másik nap a jövőben jártam, de voltam akció- és katasztrófafilmek lövöldözős, autós-robbantásos, tornádós jeleneteiben is. Ez volt az igazi sok D-s mozi. Később a rendezvények felé indultam, így volt szerencsém eljutni például világsztárok budapesti koncertjeire. Közben gyerekekkel kézműveskedtem a környezetvédelem jegyében, lufit hajtogattam és arcot is festettem nekik, önkénteskedtem több helyen hajléktalanokkal és az Állatkertben, a legújabb őrület pedig az óriásbuborék fújás.Nagyon sok kedves embert ismertem meg és jó tett helyébe mindig csak jót kaptam. Ezeken kívül is volt még rengeteg dolog, csak elég hosszú lenne elmondani, de ami a legfontosabb, hogy eddigi utamon végigkísért a világ legeslegeslegjobb színházi csapata, a Momentán Társulat és az egész stáb, akiket világéletemben imádni fogok. Hogy milyen kalandokat tartogat még számomra a saját mesém, arról fogalmam sincs, mindenesetre ha kifogom az aranyhalat, ígérem hogy visszadobom és azt kívánom majd, hogy mindannyian boldogan éljünk, amíg meg nem halunk.˝

2016. szeptember 06.

 

Megosztás
KövetkezőElőző
 
X