Judit | Puskin mozi

“Kaposvári vagyok eredetileg, tíz éve költöztem föl. Eleinte nagyon utáltam a várost, kollégista voltam, messze laktam, és legtöbbször azon gondolkodtam, hogy egyáltalán megéri-e bejönni, mert mondjuk éjszaka kiverekedni magam a koliba elég fárasztó volt. Eredetileg egyébként politológus vagyok, de most már mással foglalkozom, szóval klasszikus pályaelhagyó vagyok. Van összefüggés amúgy a mostani munkám és a korábbi között, mert sokáig közvéleménykutató voltam és onnan lettem piackutató.”

“És mi az ami jobbra fordította a viszonyod a várossal?”

“Elsősorban az, hogy az öcsém, aki a legjobb barátom, szintén felköltözött és egy kollégiumba kerültünk. Ott nagyon jó társaság alakult ki, és többször vissza is költöztem, annyira szerettem. Rengeteget költöztem, amióta Pesten lakom, legalább tizenötször, és elég sokféle élmény ért. De például ez a hely is nagyon sokat adott nekem. Pont tíz éve voltam itt először, és ez a mozi számomra az állandóság, mert itt gyakorlatilag azóta semmi sem változott. Azt hiszem, ez a hely áll hozzám a legközelebb Budapesten.”

“Egyedül mozizol vagy másokkal?”

“Az a helyzet, hogy egyedül jobban szeretek. Az a típus vagyok, aki hirtelen dönt, és amikor úgy érzem, hogy moziba kell mennem, eljövök, és megnézem, mit adnak. Sokszor megtörtént, hogy több filmet is megnéztem egymás után. Nagy Artmozik éjszakája-rajongó vagyok, és az a fajta mozizó, aki beül az első filmre, és aztán kijön az utolsóról.”