Judit | Hermina út

„Nekem nincs fogalmam arról, hogy milyen látni, az a természetes, hogy vak vagyok. Így születtem és nőttem fel egy szerető családban. Alapfokú iskolai tanulmányaimat Budapesten a Vakok Általános Iskolájában végeztem, szívesen gondolok vissza az ott eltöltött évekre. Tanáraimnak, együtt a szüleimmel, sikerült megfertőzniük a zene és a sport szeretetével. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán eltöltött szemeszterek újabb meghatározó szakaszt jelentettek, úgy éreztem, hogy kinyílt a világ. Megtanultam, hogy a nyitottság, a kölcsönös bizalom és az elfogadás szellemében éljek. Nem zárom ki a rosszat, de beengedem a jót. 2006-tól a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében (MVGYOSZ) dolgozom, többek között, a Vakok Világa olvasóit (MVGYOSZ hivatalos lapja) tudósítom a látássérülteket érintő konferenciákról és rendezvényekről. Számítógépre telepített képernyőolvasóval végzem tevékenységemet és írom a cikkeimet. Meg kell jegyezzem, hogy az okostelefon, a beszélő segédeszközök, a képernyőolvasók használata nélkülözhetetlen a mai világunkban, a látássérültek körében ez fokozottan igaz. A fáradalmakat aktív kikapcsolódással pihenem ki: olvasok, sportolok, színházba, hangversenyre megyek, sütök-főzök, egy szóval, azt teszem, mint bárki más: részesévé válok mások teremtett értékeinek, tartalommal töltöm meg hétköznapjaimat. Hobbijaim a mozgás és a muzsika, gyermekkorom óta, mind a kettőből nagyon sok erőt merítek. A csörgőlabda pályán a csapatomért foggal-körömmel harcolok, fuvola játékommal pedig másokat igyekszem szórakoztatni, elvarázsolni, szavak nélkül, önmagamat adva. Gyakran kerékpárra pattanok, vagy futó- vagy túracipőt húzok, hogy látó segítőmmel legyőzzem a kilométereket, hogy feszegessem teljesítőképességem határait. Nyitott szemmel és nyitott füllel igyekszem szemlélni a környezetemet, csak abban különbözöm, hogy nem látok és ennek tudatában szervezem meg napjaimat. Nem ülök a négy fal között, az akadályokon ismerősök és ismeretlenek egyaránt átsegítenek. Nem kell más, csak egy csepp figyelem. Ugye, milyen egyszerű?”

2017. január 06.

 

Megosztás
KövetkezőElőző
 
X