Laci és Matyi | Zsivágó

Laci: „ A mostani lemezünkön nem törekedtünk arra, hogy megtervezzük az egészet. A borítónk is úgy készült például, hogy Tiszalökön voltunk a gátnál, épp piknikeztünk a gyerekkel és egyszer csak megjelent több száz bárány. Szerencsére volt nálunk fényképezőgép, kb 3 képet készítettünk és az egyik lett a lemezborító. Szóval nincs koncepciónk erre a lemezre, ezért nincs neve sem.”
Matyi: „Ez a metódus nyomott hagyott amúgy bennünk, egyáltalán nem törekedtünk arra például, hogy rádióbarát dalokat írjunk. Nem ez volt a fő szempont. Arra vagyok kíváncsi, hogy ez az óriási folyamat hova fut majd ki. Amikor elkezdtem játszani különböző zenekarokban, különböző fesztiválokon, ami az egyik legjobb mérője annak, hogy mire van igény és mi az összetétel ízlés szempontjából, attól már fényévekre vagyunk. Fesztiválok szűnnek meg, mert nincs már az a felvevő közeg, akit érdekelne igazán. Szóval az izgat, hogy mi lesz 10 év múlva, mi fog szólni, lesznek-e rádiók, hogy fog átalakulni a média.”
„Hogyan változott az életetek a zenével?”
Matyi: „Legfőképpen a saját szerepem és az önmagamról alkotott képem változott meg. A Laci mellett, aki egy határozott, karakán természet zeneileg, elég sok alázatot sikerült tanulnom. „
Laci: „Ami mindig is vezetett a zenében, hogy új kihívásokat találjak benne. Amíg azt érzem, hogy van értelme lemenni a próbaterembe, kézbe venni a hangszert és időt eltölteni ezzel, és azért, mert van a fejemben vagy a lelkemben valami, ami másokat is érdekelhet, addig szeretnék annak esélyt adni, hogy ezek működjenek. Mondhatjuk, hogy ahogy az életünk változik, úgy változott a zenénk is. Másrészről, azért ott van a fejemben, hogy ha öregek leszünk, bár még nem tudom mennyire leszek büszke arra, amit csináltam, de számot tudjak vetni az életemmel, hogy hasznosan töltöttem.”