László | Derkovits utca

˝A ´70-es évektől kezdve mindenfélét dolgoztam; volt saját autószerelő műhelyem,
melóztam a Geodéziánál, voltam házfelügyelő is a ´80-as évek végén, segédszínészként is működtem egy darabig, úgyhogy volt részem sok mindenben.˝
˝Családja van?˝
˝Ezzel az életmóddal hamar rájöttem, hogy nem tudok felelősséget vállalni több emberért. Ide-oda járkáltam az országban, és nem lett volna tisztességes dolog, ha a feleségem meg a gyerekek itthon vannak nélkülem. Egyszer majdnem megnősültem, egy kis balettos csajjal három teljes napig jegyben jártunk, de aztán az apja, aki lakatos volt, valamiért nem támogatta a dolgot. És ezzel valahogy elment a kedvem az egésztől. A szüleim nem tudtak támogatni, ez abban az időben nehéz is volt, ráadásul édesanyám tíz évig bajlódott a rákkal, méhnyakrákja volt. A mai lányok is, nem nagyon értik meg, mennyire fontos lenne az a rohadt szűrés. Nagyon-nagyon fontos! Átestem én is három ilyen kis történeten, sajnos mi a családban különösen veszélyeztetettek vagyunk. Nem kívánom senkinek, hogy kórházba kerüljön, ebben az országban nem. Most hallottam, hogy Magyarország ráadásul az élen jár ezekben a dolgokban, sajnos.˝
˝Miket csinál mostanában?˝
˝Próbálom eltartani magam. 65 éves vagyok, hirdetek, ezermester-szolgálat, dolgozom mint az állat. 4-kor kelek, és van, hogy éjfélkor kerülök ágyba. Motorokat építek egyébként. Régóta dolgozom egy ezres Kawasakin, Usa Police, ez egy nagyon ritka típus, általában nem is ismerik. Ezt rakom most össze. De nem kapok rá engedélyt, nem tudok kijönni vele a kertből. Lassan ott tartok, hogy a Viktornak fogok írni, mert ez nonszensz, ami megy, hogy az ember dolgozik keményen, és semmibe veszik, és itt nemcsak a motorépítésről van szó. Tényleg sok mindenhez értek; autókkal foglalkozom, közel 50 éves gyakorlatom van. Adóznék becsülettel, de nincs olyan, hogy ezermester. Nem ismerik ezt a fogalmat. Elzavarnak az okmányügyről, merthogy: mi az, hogy ezermester? Az, hogy az ember igyekszik, hogy megszerelek egy számítógépet, hogy a németeknek halászlét főzök, hogy ha kell latrinát pucolok, nem számít semmit. És mivel sokat járom az országot, látom, hogy hogyan élnek az emberek, úgyhogy nem is akarok panaszkodni, mert van hol laknom, legalábbis most még igen, és van olyan is, hogy segíteni tudok másoknak.˝