Tibor | Egyetem tér

˝A ´70-es évek végén volt egy fejműtétem, elég súlyos, mindent elölről kellett kezdenem, fel kellett építeni újra; a beszédet, a mozgást, újra kellett tanulnom élni. Keramikus voltam azt megelőzően, de mivel precíziós munka, nem folytathattam - elvesztettem a kézügyességem. A felépülésem után, ami bő másfél évig tartott, Alsónémedin béreltünk ki édesanyámmal és az egyik testvéremmel egy házat, amihez terület is volt, azt műveltük egészen 1999-ig. Megéltünk belőle, de aztán közben elveszítettem az élettársam, és édesanyám is meghalt.˝
˝És mi lett a gazdasággal?˝
˝Állambácsival voltam leszerződve, és nem vették át a 150 mázsa burgonyát, sem a többi terményt, amiben megállapodtunk. Lengyel burgonya érkezett az itthoni helyett. Pár hónap alatt tönkrementem, nem tudtam bérelni tovább a területet. Pedig volt, hogy elaludtam munka közben, annyit dolgoztunk.˝
˝Azóta gyakorlatilag az utcán él?˝
˝Igen. Kétszer ugyan sikerült elhelyezkednem, de mindkét helyen átvertek, nem jelentettek be, egyik hely se volt tiszta.˝
˝Nyilván most is próbálkozik, keres munkát..˝
˝Áh, persze. Tulajdonképpen bármilyen munkát elvállalok, de az időszakos lehetőségek is ritkák. És hát, 65 éves vagyok.˝
˝Milyen a kapcsolata az emberekkel?˝
˝Megmondom őszintén, éjszaka nem szívesen mászkálok a város bizonyos területein. Mondok egy példát. A Blaha Lujza téren egy este odajött hozzám egy fiatal gyerek, hogy van-e cigim. Nem volt. Erre úgy arcon vágott, hogy felborultam. De hogy mondjak jót is, hiszen van az is; volt hogy én kerestem még használható csikket, és közben valaki megkínált és nem is egy szállal.˝