Zea és Anna | Szabadság híd

˝Egy éve ismertem meg Annát, tavaly nyárra elhívott nyaralni a családjával Baskába, egy gyönyörű horvát kempingbe, tíz napra. Az egyetlen fenntartásom a dologgal kapcsolatban, hogy egy nudista kempingről volt szó. Ők oda járnak mar több, mint egy évtizede. nekem viszont soha nem volt hasonló élményem, sőt kimondottan szégyenlős típus vagyok. Én ruhák nélkül a barátnőm szüleivel, akiket szinte nem is ismerek meg rengeteg emberrel, akiket egyáltalán nem? Az első nap még furcsa volt az egész, aztán mintha mi sem lenne természetesebb, elvégre teljesen az, hiszen így is érkezünk a világra. Csodálatos volt a tengerpart, a sziklák, az erdő, a naplementék, az emberek, akiket megismertünk, minden a természetes egyszerűségével olyan igazi. Nincs megbámulás, takargatás, ez itt senkit nem érdekel, csak hogy közel legyenek a természethez, a naptól meleg kövekhez a parton, a selymes vízhez meg a sós szellőhöz. Hát életem egyik legjobb élménye volt. Jó kilépni a komfort-zónánkból, új dolgokat kipróbálni és teljesen más perspektívákat megtapasztalni. Olyan természetes, olyan szabad és mindenki olyan egyenlő volt ott. Este mikor a kemping éttermében felöltözve vacsoráztak az emberek, elgondolkodtunk, milyen sok fölösleges következtetést vonunk le amúgy az emberekről. Mit vesznek meg a boltban, mibe bújnak reggel... Persze, jó önkifejezés, de ez nem kéne, hogy számítson, mikor valakivel szóba elegyedünk, ahogy nem is számított itt azzal a sok emberrel, akit megismertünk. Nagyon hálás vagyok, hogy ezt megmutatta nekem.˝